– ez az új „dili”, vagy tényleg van mögötte valami?
Minden vállalkozás életében eljön az a pillanat, amikor át kell adni a stafétabotot az ifjabb nemzedék számára. Ez a generációváltás sok esetben nagyon fájdalmas folyamat. Mit is értünk a folyamat lényegét jelölő generáció fogalma alatt? Mindannyian találkoztunk már a generáció fogalmával, hiszen a hétköznapokban az egymást követő nemzedékek értelmében használjuk.
Etimológiailag a szó latin gyökere a „generö” nemz, szül, létrehoz, (le)származik ige, így az idegen szavak szótárában a generáció „nemzedék, emberöltő” jelentéssel szerepel. (Vö.: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Gener%C3%A1ci%C3%B3)
Generációk
A generációs elméletek több tudományterületet is megfertőztek már: a biológiában például egyértelműen az egymást követő nemzedékeket jelölik, de pl. a technológiában is használatos kifejezés, hiszen a modernebb eszköz, berendezés az újabb generációt jelenti, azaz azt jelzi, hogy újabb tudományos műszaki-technikai ismeretek kerültek felhasználásra a termék megalkotása során.
A generáció fogalma a szociológiában azonban jóval árnyaltabb: az egymást váltó generációk – a szülők és gyermekeik születése – közötti időintervallum cca. 25-30 évben lett meghatározva. Az a mindenki által elfogadott tény, hogy a fiatalabb korosztály az idősebbektől mindig különbözik, azzal támasztják alá, hogy a fiatalabb generáció újabb ismeretekre tesz szert a megváltozott körülményekhez, a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodás során – jobb esetben pedig maga változtatja azokat -, lehetővé tette a generáció fogalmának szélesebb, társadalmi szintű értelmezését.
Kommunikációs különbség – valóban szakadék van a generációk között?
A környezetünkben élő emberek minden egyes generációjának meg kellett küzdenie kora legnagyobb kihívásaival. A nagyszülők, dédnagyszülők generációja – amelyik túlélte a háborút és újjáépítette a környezetét – túlnyomó többségének számára teljesen idegen a mai digitális világ. Nem ismeri, nem érti a modern kütyüket. A televízió és a vonalas telefon az ő életükbe annak idején óriási változást hozott. Ugyanakkor és a klasszikus társalgási témák háttérbe szorulásával jelentős mértékben eltávolodott a következő generációktól.
A gyermekeik, a „baby-boomer” korosztály már rövidebb idő alatt, többfajta technikai eszközzel került barátságba. Szembesülnek a Szaratov hűtőszekrény és az önállóan bevásárló okos hűtő közötti különbséggel. A kapcsológombos, a távirányítós és a hangvezérelt háztartási és szórakoztatóeszközök széles választékával, ugyanakkor a rövidebb adaptálási időszak miatt egyre többen képtelenek felvenni a kesztyűt.
Az újabb – digitális – generációk viszont nagyon gyorsan reagálnak a változásokra. Teljesen más logikával gondolkoznak, képesek nagyon gyorsan átlátni a helyzetet és adekvát módon reagálni. Ebből a rövid áttekintésből is leszűrhető, hogy a generációk közötti kommunikáció kisebb-nagyobb mértékű akadozása valószínűleg nem a kommunikáció szándékának hiányából fakad. Sokkal inkább a felgyorsult folyamatokra való teljesen eltérő reakciókból, a különböző kommunikációs eszközökből és módokból.
A generáció fogalma, mint új kutatási terület
A tudományos vizsgálódás során a történelmi hűség kedvéért az egymást követő generációk kronológiai sorrendjének meghatározására került sor. Ennek során a társadalomtudomány hosszú ideig az egy időszakban születetteket – akik hasonló körülmények között nőttek fel, hasonló oktatásban részesültek, hasonló problémákkal küszködtek, ennélfogva azonos nyelvet beszéltek – tekintette azonos generációnak.
Ettől eltérően a napjainkban megjelenő újabb és újabb – az ABC betűivel jelölt – generáció(k) fogalma azonban jelentősen eltér a tradicionális értelmezésektől. Ugyanis ezek az elnevezések hűen visszatükrözik azokat az egyre gyorsuló ütemben megjelenő társadalmi, szociális, technológiai és értékrendbeli változásokat, amelyekkel szembesülünk. A generációk között megjelenő szakadék már a korban egymáshoz igencsak közel állók között is megjelenik. A 10-15 év alatt „születnek” az újabb és újabb generációk, akik motivációikban, kommunikációjukban jelentősen különböznek egymástól.
Felmerül a kérdés, hogyan lehetséges az együttműködés az egymástól jelentős mértékben különböző értékrendű, igényű és kommunikációjú generációk között? Tudva, hogy ezek a gyorsan változó különbségek a harmonikus kommunikáció, vagy akár a kölcsönös bizalmon és megértésen, támogatáson alapuló együttműködés gátjává is válhatnak?
Generációs különbségek a családi vállalkozásban
A családi vállalkozások esetében – ahol az üzlet a család szövetének része – a generációk közötti különbségeket különösen bonyolulttá teszik a családtagok közötti emocionális és üzleti kapcsolatok közötti minőségi különbségek. Az emocionális kapcsolat a gondoskodást, a lojalitást, az üzleti a feladatokat, a teljesítményt és az eredményeket helyezi előtérbe.
A fentebb bemutatott kommunikációs különbségek – amelyek az egymástól eltérő valóságérzékelésből, gondolkodásmódból, reakciókból és cselekedetekből táplálkoznak. S érthető módon feszültséget keltenek egy generációváltás előtt álló családi vállalkozásban mind emocionális, mind üzleti téren.
Nagyon sok ember abban hisz, hogy azzal védelmezi a családi békét és az üzletet, ha elkerüli az olyan bonyolult témákat, mint a generációk közötti szakadék áthidalása. A valóság azonban ennek pont az ellenkezője. Amikor az emóciókat vagy bármilyen témát agyonhallgatják vagy kerülik, akkor azok még erőteljesebbekké válnak, hatalmas erővel robbanhatnak.
Ezt elkerülendő nagyon fontos a generáció fogalma pontosítása, a különféle gondolkodásmódok összehangolása, hogy a bennük rejlő szinergiák felszínre kerülhessenek minden fél kölcsönös megelégedésére.
Ha a vállalkozásodban megfelelő rendszerek kerültek kialakításra, akkor azt működő rendszerként sokkal könnyebb átadni az utód számára. Minél inkább egy kézben összpontosul az irányítás, a napi működtetés, annál nehezebb feladat a generációs váltás. Ez utóbbi esetben az átadó generáció képviselőjének mindenképpen fel kell tennie saját magának két kérdést:
- kérdés: Miért lett ennyire „én-központú”, rám szabott a vállalkozásom?
- kérdés: Át tudom-e alakítani a vállalkozás különböző területeit saját erőből oly módon, hogy az utódom az így kialakított rendszerek segítségével a vállalkozást stabilan tovább tudja működtetni?
Hogyan tudunk segíteni a generációváltás előtt állóknak?
Az esetek többségében a túlzottan egyszemélyi vezetés alatt álló vállalkozások ezt a feladatot saját erőből egyáltalán nem, vagy csak nagyon nagy áldozatok árán tudják megoldani. Ilyenkor rendszerint nem csak az addig jó szülő-gyermek viszony válik konfliktusokkal terheltté. Feltörnek az addig esetleg elnyomott feszültségek.S a vállalkozás eredményessége is megsínyli a folyamatot. Legrosszabb esetben az utód kimenekül a feladatból. Mégsem veszi át a szülő helyét és ezzel hirtelenjében elillan a megalapítás óta a vállalkozás jövőjével kapcsolatosan dédelgetett álom.
A megoldás mindenképpen egy olyan, objektív, külső támogató belépése a folyamatba, aki segít megteremteni a család különböző generációi közötti kommunikációt. Közreműködése alapot képez ahhoz, hogy a családi értékek mentén kialakított vízió és stratégia segítségével közösen, egyetértésben, bármely fél sérelme nélkül alakítsák az átvétel folyamatát. Illetve készítsék fel magát a vállalkozást a változásra. Egy ilyen folyamatban az ActionCOACH Generációváltás Programja elősegíti a vállalkozás zökkenőmentes átalakítását, az eredményesség megőrzését. Sőt, az elődök helyére belépő utódok eltérő, innovatív gondolkodásmódjának köszönhetően új, friss szellemiséget segít bevinni a vállalkozásba, amely a vállalkozás további fejlődésének, sikerességének motorja.
Ha úgy látod, hogy elérkezett az idő a váltásra és elkötelezett vagy a változás mellett, keress minket, jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
Javasolt további olvasni valók a témában:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gener%C3%A1ci%C3%B3s_marketing
https://actioncoach.hu/megtortent-a-generaciovaltas-a-cegedben-vagy-csak-hiszed/
https://actioncoach.hu/generaciovaltas-mas-perspektivabol/
https://actioncoach.hu/ha-a-cegem-mernoki-szolgaltatast-nyujt-a-fiam-pedig-politologus/