A külső szem
A sportban az edzők szerepe kiemelten fontos, egyes vélemények szerint a sikerben legalább akkora részük van, mint maguknak a sportolóknak, akik elsőként érnek be a célba. A diadalmas győztesek nem csak udvariasságból vagy illemből mondanak szinte elsők között köszönetet mesterüknek, hanem azért, mert nagyon jól tudják: egyedül szinte esélytelenek lettek volna jó eredményt elérni. A kívülálló sokszor nehezen tudja elképzelni, hogy egy felnőtt, tehetséges sportolónak mi újat tud mondani az edzője, hiszen (optimális esetben) már nem kell megtanítani háton úszni, belsővel rúgni vagy pörgetett tenyerest ütni.
Tanít-e egy edző?
Ha a felnőtt, érett sportolókból indulunk ki, akkor kijelenthető, hogy a mai modern edző már nem tanítja a játékosát/sportolóját. Az alap képzettséget, vagyis a választott sportág technikai alapelemeit a sportoló gyerekkorában sajátítja el, az edzője leginkább abban ad neki segítséget, hogy a megtanult elemeket a legjobban használja fel… Sokszor hallunk korábban sikeres sportolókról, akik egy hullámvölgyből egy új edző segítségével jönnek ki és újra a legmagasabb csúcsokra törnek.
Annak ellenére, hogy Boris Becker korának egyik legjobb teniszezője volt, edzőként Novak Djokovic-ot nem ő tanította meg teniszezni, hiszen a szerb játékos az együttműködésük 2013-as kezdetét megelőzően is már hat ún. Grand Slam tornát nyert meg és hosszú időn keresztül volt világelső. De a jó szériának egyszer csak vége szakadt, az addigi módon már nem tudott sikereket elérni, így kellett valaki, aki kirángatta Djokovic szekerét a kátyúból.
Ha ennél a példánál maradunk, két kifejezetten önfejű, mindig a saját útját járó ember alkotott remek szövetséget három éven át, amely alatt a szerb teniszező ismét visszajutott a csúcsra és sokáig ott is maradt. Mégis, mi a titok?
Más nézőpontból
Az edző, vagyis Becker elmondása szerint a fő változtatás a szemléletben, a játékhoz és az ellenfelekhez való hozzáállásban következett be. Ez egyben olyan új magabiztosságot adott a játékosnak, hogy a játékában a korábbinál gyorsabb, határozottabb tudott lenni. Ebben az írásban nem cél mélyeb tenisz szakmai elemzés készítése, de a lényeg, hogy Becker meg tudta mutatni játékosának, hogy a rendelkezésére álló eszköztárát hogyan tudja a korábbinál hatékonyabban hasznosítani.
Ennek a kulcsa az volt, hogy Becker más szemmel nézte az ellenfeleket, más kihasználható gyengeségüket térképezte fel és ezeket jól meg tudta mutatni tanítványának és abban tudta igazán támogatni, hogy a meglévő tudását hogyan használja fel ezen gyengeségek kiaknázásában. Becker külső megfigyelőként olyan dolgokat vett észre, amiket a játékos saját maga a pályán belülről nem volt képes, majd ezeket úgy tudta átadni, hogy ezzel további fejlődésre ösztökélte játékosát. Emellett saját játékosát szintén kívülről figyelve rájött, mely technikai elemeket érdemes csiszolgatni, hogy az egyébként korábban már világelső játékos ismét eredményes tudjon lenni. Olyan apró mozdulatokat vett észre, amelyek korrigálásával jelentősen nőtt az ütések pontossága úgy, hogy közben több ereje maradt, ezáltal a mérkőzések végét is jobban bírta.
Business áthallások
A sport és az üzleti világ számtalan párhuzamot rejt magában. Különösen igaz ez az üzleti coaching területére, ahol még a kulcsfigura – a coach – kifejezést is legtöbben a sportban használt edző jelentésével azonosítják be. Ez nem véletlen…
A korábbi teniszből vett példára visszautalva szinte magától értetődő a párhuzam a vállalkozások tulajdonosaival. A vállalkozás magányos műfaj, a kkv szektorban a cégek döntő többségének egyszemélyi tulajdonosa van, a tulajdonos általában az addig megszerzett tudás birtokában birkózik az elemekkel… Mint minden párhuzam, a mienk is sántít, ráadásul jelen esetben nem is kicsit: a mai vállalkozó a legritkább esetben szerezte meg a vállalkozáshoz szükséges üzleti tudást korábban, hiszen nem nagyon volt erre irányuló, széles körben elérhető képzés, szemben a fentebb említett sportolókkal, akiknél a „mesterség” alapelemeinek elsajátítása magától értetődő (kivéve persze a magyar labdarúgást – elnézést 🙂 ). Ettől eltekintve viszont az összehasonlítás nagyon is megállja a helyét, hiszen a vállalkozások tulajdonosai az esetek döntő részében a napi gondok megoldásával, a folyamatos üzletmenet biztosításával vannak elfoglalva, és ezen tevékenységük közepette a legfőbb rendezőelv maga a megszokás. Ennek a megszokásnak sajnos egy nagyon veszélyes velejárója van, nevezetesen hogy olyan dolgokat nem veszünk észre, amelyek egy külső szemlélő számára szinte azonnal szemet szúrnának.
Mert így szoktuk csinálni…
Látatlanban ki lehet jelenteni, hogy ilyen megszokásai minden szervezetnek vannak, legyen az kicsi, pár fős magáncég vagy több száz(vagy ezer) fős nagyvállalat. A nagyobb vállalatok, amikor egy-egy kritikusabb időszak következik, rákényszerítik magukat a saját maguk átvizsgálására és – bár az objektivitás nem éri el egy külső, független szakértőét – jelentősebb belső tartalékok szabadulhatnak fel, a korábban rögződött, nem hatékony vagy akár felesleges folyamatok kiiktatásával, átalakításával.
Egy kis- vagy közepes vállalkozás esetében ez sokkal ritkábban fordul elő, leginkább a korábban már említett „napi mókuskerék miatt”. Ha nehezebb időszakba kerül, a tipikus reakció az azonnali költségcsökkentés, szerencsésebb esetben a non-produktív költségek csökkentésével.
Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy egy lineáris vágás következik be, amely ritkán éri el a kívánt hatást, hanem sokkal inkább a szolgáltatás/termék minőségének romlását vagy a piaci versenyben alkalmazott eszközök színvonalának és intenzitásának a csökkenését eredményezi. A következmény? A találatot kapott repülő tovább veszít magaságából, szép lassan dugóhúzóba kerül, majd egyre gyorsulva közeledik a föld felé és ebből már nagyon nehéz kivenni a gépet…
Kívülről megérteni?
A fenti teniszes példában ez volt az a pillanat, amikor Djokovic egy új, külső objektív szakértőt vett be a csapatába. Erre van lehetősége egy vállalkozásnak is, a megoldás neve: üzleti coaching. Az üzleti coach alkalmazásával kapcsolatban a két leggyakrabban hangoztatott ellenvélemény egyrészt az, hogy „biztosan drága”…
Ezt a kérdést most intézzük el annyival, hogy a drágaság viszonylagos fogalom és annak mértékét nagyban befolyásolja az, hogy megtérül-e vagy sem. Ha igen, akkor csak finanszírozási kérdésről beszélünk…
A másik reakció sokkal érdekesebb jelen írás szempontjából, azaz: „mit tud mondani nekem egy idegen, a saját cégemet én ismerem a legjobban???”. Ez így van. A legjobban, de nem a legobjektívabban! Az üzleti coach pont azért, mert adott esetben nem csak a vállalkozást, hanem annak működési környezetét sem ismeri, képes tisztán, objektívan, az általános üzleti logika útján közelíteni ehhez. A coach előítéletektől mentesen, első körben csak a vállalkozást feltáró beszélgetés során kérdésekre kapott információk alapján alakít ki képet a cégről, a benne zajló folyamatokról, a piaci környezetről, a vetélytársakról, stb. A beszélgetés látszólag csak arra irányul, hogy a coach megértse, átlássa az adott vállalatot, de ezen megértési folyamat során számtalan olyan kérdést is feltesz a tulajdonosnak, amely ráirányítja a figyelmet egy-egy részterület/folyamat kevésbé hatékony vagy akár teljesen felesleges voltára, illetve új megközelítést ad ezekhez.
A valódi hozzáadott érték
Az üzleti coach hozzáadott értéke ebben az esetben pontosan a céggel kapcsolatos ismereteinek a hiánya, amely révén újfajta gondolkodásra ösztönzi a cégtulajdonost. A coach akkor végzi jól a dolgát, ha egy olyan utazásra tudja hívni a megbízóját, melynek során az ki tud emelkedni a vállalkozás testéből és kívülről tudja szemlélni azt és ez egy újfajta megértéshez is vezet. A fenti Becker-Djokovic példához visszatérve egy pillanatra, a coach első körben nem tanítja meg új „ütésekre” a vállalkozót, csupán olyan szemléletváltozást idéz elő, mellyel a régiek is jobban használhatóvá válnak.
Milyen kézzelfogható eredményeket jelenthet mindez a vállalkozás számára?
A vállalkozás belső folyamatai újra-rendszerezésre kerülnek, egyben le is egyszerűsödnek. Ez növeli a belső hatékonyságot, amellyel vagy kevesebb erőforrást felhasználva lehet ugyanazt elérni, vagy – és ez a gyakoribb – a felszabadult erőforrásokat a további fejlődés szolgálatába lehet állítani.
A belső hatékonyság emelkedése a termék/szolgáltatás minőségének emelkedését , illetve jellemzően a jövedelmezőség javulását vonja maga után, ami egyfajta új üzleti magabiztosságot is eredményez. Javul a cash-flow, emelkedik a profit. Ennek talaján állva általában a piachoz való alkalmazkodás képessége, vagyis a versenyképesség erősödik, a korábban alkalmazott marketing eszközök hatása erősebb és esetleges új elemekkel kibővülve megteremti a növekedés alapját.
A fent felsorolt változások a coach objektivitásából adódó elsődleges hatások. Egy hosszabb együttműködés során ennél még jóval több eredmény érhető el, lényegében mindaddig, amíg a coach meg tudja őrizni ezt a sokat emlegetett objektivitását és az ebből fakadó meglátásaival folyamatosan inspirálni képes a megbízóját. A sokat említett Becker-Djokovic együttműködés is akkor szakadt meg, amikor az edző már nem tudott további tüzet adni tanítványának, a közös munka már nem jelentett újdonságot, a közösen kidolgozott, addig sikeres megoldásokat az ellenfelek kiismerték, ezzel ismét egy kevésbé sikeres korszak következett a versenyző életében. De addig eltelt három év, amely közös sikerektől volt hangos.
Biztos vagyok benne, hogy három sikeres üzleti évet bármely vállalkozás tulajdonosa készséggel aláírna előre…