11 történet ügyfél-sikerekről, üzleti coach élményekről…

Szerző: | Coaching, KKV, Mentoring, Üzletfejlesztés, Vállalkozás | 0 hozzászólás

.Amikor a 11. ismerősöm jelezte, hogy feldobta neki a közösségi portál: üzleti coach-ként 11 éve ugyanazt a szekeret tolom; megfogalmazódott bennem egy kérdés: „Nem kellene egy kicsit visszatekinteni: milyen kátyúnyomot is hagytam magam után ezen évek alatt?” Adta magát a helyzet, hogy legyen ez pont 11 sztori, helyzet, siker, felismerés … akár kudarc, ami persze a legjobb nyersanyaga a tanulásnak. Mielőtt azonban belevágnánk a sztorizgatásba, volna egy nemzeti büszkeségünket legyezgető felismerésem, ami arra vonatkozik, hogy mi magyarok mit adtuk a coaching szakmának: a nevét! Sok általam ismert magyar coachot is megleptem már azzal az etimológiai ténnyel, hogy az egyetlen magyar eredetű szó az angolban, ami közvetlenül angol közszóvá vált, az a szakmánk elnevezése.

A coach, coaching szó angolba német és francia közvetítéssel került. A történeti gyökere pedig a magyar Kócs községben található. Kócs híres volt a XVIII. században a hosszútengelyű lovaskocsi gyártásáról. A magyar kocsi szavunk származása gondolom innentől senki számára sem jelent rejtélyt. Ez a jármű viszont európai hírnevű, sikeres terméknek, vállalkozásnak számított a korában! Egy jó jármű legfőbb tulajdonsága pedig, hogy eljuttat az egyik pontból a másikba.

Ahogy egy coach is eljuttatja az ügyfelét egy távolabbi célpontig. Ami nekem a „coach” szó történetében mégis a legjobban tetszik, az egy sokkal mélyebb szimbólumban ragadható meg. A kócsi kocsik ugyanis Nyugat-Európába – leginkább a Németalföldre – azokat a magyar diákokat szállították, akik komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy a kor tudományos fellegváraiban tanulhassanak! Nekem ez a fejlődés iránti motivációt, illetve a tudás hazahozását, közvetítését jelenti. A magam módján itt és most én ugyanezt képviselem! Az üzleti coaching szolgáltatás részletes bemutatásáról bővebben itt olvashat.

1. történet: Igazi coach-os indulás:
Mond, Te normális vagy?

Amerikából visszaérkezve friss okleveles üzleti coachként 2008 őszén egy networking reggeli során a közös salátástál mellé sodort az élet (az akkori) hazai coaching szolgáltatók elismert tekintélyű nagyasszonyával (aki egyébként egy törékeny alacsony hölgy). Büszkén osztottam meg vele a hírt, hogy kifejezetten kis- és közepes vállalkozások cégtulajdonosainak cégépítésben, profittermelésben segítő képesítésem kamatoztatására készülök. Mire az illető hölgy felnézett a salátás-táljából és a legnagyobb jószándékkal kérdezte: „Mond, Te normális vagy?”. Látva az értetlenségemet, meg is magyarázta, mire gondol: „A magyar kis- és közepes vállalkozások tulajdonosai azok bunkók, sötétek, mint az éjszaka, s mi sem áll tőlük távolabb, mint a tanulási szándék, s azon kívül sóherek is. Ők soha nem fognak fizetni a szolgáltatásodért!” A vállalkozói fejlődésről egy ingyenesen letölthető kiadványból tájékozódhat a kedves Olvasó.

Mit kezdjen egy coach a sztereotípiákkal?

 Ez a sztereotípia azután többször és más formákban is elért. Az egyik variánsa nagyon aforizmatikus, biztosan Te is hallottad már: „A hazai KKV-s oktatás dilemmája, hogy a magyar kisvállalkozó azt a képzést szeretné magának, amiért nem kell fizetnie, de ami ingyenes, arról tudja, hogy nem is ér semmit!” Az elmúlt 11 évben minden új ügyfelemmel megkötött szerződés aláírásakor képzeletben telerakom azt a salátás tálat, s jóízűen csemegézek azokból a finomságokból, amiket a cégük megújítására velem szövetkező vállalkozók elkötelezettsége, üzleti tapasztalatainak újra-értelmezési igénye, alkotóereje tesz ízgazdaggá.

S hogy ez mennyire közhelyes – és a vállalkozói életformát nem ismerő – megközelítés, arról olvashatsz innen a honlapról két ingyenesen letölthető e-bookban is. „A világnak munkaadókra van inkább szüksége” című kiadványban azt a felvetést járjuk körül, amit gyakran hallunk X-szel vagy Z-vel kapcsolatban, hogy az „Isten is vállalkozónak teremtette!” Miközben vállalkozóvá válunk, és ahogy növekszenek tapasztalataink, alakul a gondolkodásmódunk, leszünk ösztönösből egyre tudatosabb vállalkozók. Ennek a növekedésnek, fejlődésnek öt jellegzetes lépcsőfokát lehet elkülöníteni. (Bővebben ITT.)

De idézhetem másik kiadványunkat is, ami a családi vállalkozások helyzetét járja körül. A „Családban marad” címűben azt elemezzük, hogy a vállalkozói lét együtt jár egy sor kihívással, de ha ehhez hozzáadjuk, hogy a vállalkozásunkat együtt irányítjuk egy vagy több családtagunkkal, esetleg épp a házastársunkkal, az már egy teljesen új szintet jelent szinte minden esetben. (Ez is elérhető ITT.)

A sors fintora, hogy egy női vállalkozókat mentoráló program során módom lett volna kolléganőm üzletének fejlesztésében is közreműködni, de nem volt bennem bizonyítási kényszer: „Lám, mi coachok is kisvállalkozók vagyunk, s ránk is ránk fér, hogy a cégépítés, üzletszerzés fogásaiban külső támogató segítségét vegyük igénybe …”

folyt. köv.