Generációváltás más perspektívából
A történet sajnos nem egyedi. A cikkben leírtak szerint létezett generációváltó stratégia, volt külső támogatás is, ennek ellenére mégis komoly megpróbáltatásokat jelentett a család számára a vállalkozás tekintetében a családfő idő előtti, hirtelen halála. A korábbi helyzetet mi sem jelzi jobban, mint Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. ügyvezetőjének szavai: „Megvoltak a mindennapos harcok édesapámmal, és a generációváltás egy nagyon messzi és megfoghatatlan időpontnak tűnt.”
Álláspontom szerint a generációváltó stratégia nem csupán arról szól, hogy ki, mikor és hogyan adja/veszi át a feladatokat, az irányítást, majd később a vagyont is, hanem arról, hogy legelső lépésként a közös értékek és érdekek mentén mindenképpen ki kell alakítani a generációk közötti, egymás iránti feltétlen bizalmat ahhoz, hogy a család és a vállalkozás jövőképe összhangba kerülhessenek és a közösen meghozott döntések mellett mindenki maximálisan elköteleződjön. A generációs ellentétekről mindenki rengeteget tudna mesélni, de ezek az ellentétek megfelelő szabályok és kommunikációs technikák alkalmazásával, sok-sok befektetett munka eredményeképpen kiküszöbölhetőek. Végső soron a kölcsönös megbecsülésen és a bizalmon alapuló családi megbeszélések, az így meghozott döntések a versenyképesség területén előnyhöz juttatják a vállalkozást. Tény, hogy a családi működtetés fejlesztése csak egyetlen módon lehetséges: olyan új perspektívák kialakításával, amelyek a változást és a növekedést támogatják.
Trackback/Pingback