Vállalkozókkal beszélgetve rendre szembesülök azzal az állítással, hogy egy cég működtetéséhez nem elvárás a stratégiai gondolkodás. A piac igényeinek való megfelelés, a beszállítókkal való folyamatos küzdelem, a csapat kézben tartása épp elég kihívást jelent nap, mint nap… És ezek mellett – belátható – hogy a tulajdonosnak nem marad ideje stratégia-alkotásra, tervezésre.
A stratégia szükségességét megkérdőjelezők másik érve arra támaszkodik, hogy a jó üzleteket ki kell „szagolni”, „le kell csapni a kínálkozó lehetőségekre”, szóval csupa olyan ad hoc cselekvés, ami sokkal inkább a környezetről szól, mint a tudatosan építkező vállalkozóról…
Pedig – miközben mindkét gondolatmenetben sok részigazság lehet – valójában egyik sem mond ellent a stratégia fontosságának. Elég csak a fentebb bemutatott működési módok lehetséges gyenge pontjait, adódó kockázatait nagyító alá helyezni, hogy kiderüljön: a stratégia nélküli működés is stratégia, csak éppen energiapazarlóbb, drágább.
Ha ennyi minden elfér a stratégia címszó alatt, akkor érdemes ezzel egyáltalán foglalkozni? Nem lenne-e elegendő csak elképzelésekről, szándékokról, törekvésekről beszélni? Olyan gondolati – fejben lejátszódó – aktivitásokról, amelyek azután viselkedésekben, cselekvésekben jelennek meg?
Azért érdemes kiemelésre mégis, mert egy-egy vállalkozásra, cégre való kiterjesztése ennél lényegesen összetettebb folyamat. Jól megragadható elkülönült elemei (műfajai, megjelenési módjai) vannak, melyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ha valamit tényleges üzleti stratégiának tekinthetünk, akkor az leginkább az a folyamat, ahogy egy elképzelésből terv, a tervből cselekvési program jön létre. Más szóval a stratégia egyenlő a teremtő képzelettel. Hogyan válik a képzelet teremtő erővé? A blog ezt az útvonalat mutatja be.
Ez „üzleti nyelven” a stratégia kialakításáról, a küldetésről, a cégi kultúra megváltozásáról, átalakulásokról, termék/piac kombinációkról, kapacitásokról és célokról szól. A jövőkép – (vonzó jövőbeni állapot, amire a cég és nem a magánszemély törekszik) – megalkotásáról. Azzal a céllal, hogy közös képzetek jöjjenek létre a cégben foglalkoztattak körében a jövő gazdasági, társadalmi tendenciáiról. A misszió (vállalati küldetésnyilatkozat) megfogalmazásából, annak érdekében, hogy közös célplatformok kialakítására kerüljön sor. Ezt erősítheti a megfelelő szervezeti kultúra megfogalmazása és elfogadtatása, hogy az érintettek megismerjék egymás normáit és értékeit.
Persze a stratégia-alkotás itt még nem ér véget. A fentiekre alapozva egy használható, közös kiindulási ponthoz jutunk. Itt lép be a kritikus sikertényezők vizsgálata Ennek részét képezi a kívülről ható fejlődési folyamatok és belső értékek számbavétele. El kell végezni a siker szempontjából kritikus tényezők elemzését a társadalom és az ügyfelek szintjén is. Olyan kívülről jövő fejlődési folyamatok elemzésére van szükség, amelyek hatással lehetnek a cégre. A vállalat sajátosságainak/értékeinek elemzését segíti például az un. erős oldal – gyenge oldal vizsgálat. Mindez nélkülözhetetlen megalapozása a megfelelő szervezeti célok kitűzésének és a valóra váltásukhoz szükséges elkötelezettség kialakításának.
Vízióteremtés a jó stratégia előszobája
Amikor kezdetét veszi a stratégia-alkotás, elsőként a vonzó és megragadható vízió fontosságáról kell szólni. Ennek arra a kérdésre kell választ adnia, hogy milyen jövőt szeretnénk magunknak. A megfogalmazódó válasznak ki kell terjednie a feltételezéseinkre, a küldetésünkre és mindazokra környezeti elemekre, melyek hatással lehetnek a vállalkozásunkra.
A vízió akkor jó, ha pozitív és inspiráló, ha kellően a cégünkre szabott, ha nyitott, változásra alkalmas struktúrát ír le és be tud fogadni esetleg drámai mértékű szervezeti, módszertani, technológiai átalakításokat is.
A vízió kulcselemei
Kiterjesztett feltételezések
Egy – a céges folyamatokat érdemben energetizáló – víziónak ki kell terjednie a cég üzleti és küldetése teljesülésével kapcsolatos közvetett célokra, az ezek hátterében lévő értékekre, a nyilvánosan felvállalható teljesítményelvárásokra. Mindezt konkrét és közérthető megfogalmazásban rögzítve. Oly módon, hogy cselekvésre ösztönző legyen az összes érintett számára.
Küldetésnyilatkozat (Mission Statement), a stratégia ’alkotmánya’
A megfogalmazott jövőkép (vízió) birtokában a következő ránk váró lépés megalkotni a vállalkozás küldetésnyilatkozatát. Ez a rövid statútum arra szolgál, hogy mindenki számára, aki olvassa, világossá tegye cégünk létezésének az értelmét és azokat a funkcióit, melyek a környezetéhez kapcsolódóan kijelölik alátámasztják ezt.
A jó küldetésnyilatkozat gyakran komoly kreatív nyelvi teljesítmény is egyben, mert még a legnagyobb és legkomplexebb termelési, szolgáltatási tevékenységet folytató cégek esetében is bele kell férnie egy-két mondatba. Mi az ActionCOACH Magyarországnál ezt így fogalmaztuk meg: ’A világ jólétének támogatása üzleti képzéseink révén!’ Ebből is kitűnik talán, hogy kellően konkrétnak is kell lennie egyben, hiszen az adja a legfőbb értékét, hogy segítségével könnyen beazonosíthatóvá válunk ügyfeleink, jövőbeli ügyfeleink, partnereink számára.
Milyen előnyei vannak a megfogalmazott stratégiának?
Ha első olvasatra némileg homályos és az ületi folyamatoktól, a kereskedelmi környezettől távolesőnek tűnik is az ezzel való foglalkozás haszna, a hosszabb távú értékei könnyen beláthatóak: Segít kitörni a megszokott gondolkodási sémákból. Folyamatosságot biztosít, és elkerüli a tervezés ad hoc jellegét. Irányt és célt mutat, figyelmeztetve a szükséges változásokra. Elősegíti a bevonódást, növeli az elkötelezettséget. Lézer pontosságú fókuszt helyez a tényleg fontos dolgokra. Ösztönzi az eredeti és kreatív megoldások iránti nyitottságot. Ösztönzi és növeli a bizalmat. A bevonódás révén hűséget épít. (A tulajdonosi szemlélet fokozásával.) Hatékonyságot és termelékenységet eredményez.
Ami megöli a stratégiával való foglalkozás örömét
Amikor – valódi vállalkozóként – arra készülsz, hogy másokat is bevonj álmaid valóra váltásába, arra is számtanod kell, hogy nem fog mindenki egyből melléd állni. Lesznek, akik lassan, nehezen kapaszkodnak fel az induló vonatra, vagy a fékező sarukat keresik, hogy a kerekek elé dobják azokat. Íme, néhány arca a várható ellenállásnak: A hagyomány, az attól való félelem, hogy a kollégáid majd kigúnyolnak. A megrögzöttségek, az emberek beégett sztereotípiái, a mindent kiherélő bizottságosdi. Egyes érdekeltek önelégültsége: ez nekünk semmi újat nem hozhat. Az elfáradt, kiégett, kiábrándult vezetők befékezései. A rövid távú gondolkodás.
A tulajdonosokkal karöltve, mi, az ActionCOACH Magyarország csapata nem arra keressük a választ, hogy „Miért kell ezeket a lépéseket megtennünk?”, hanem „Hogyan kell ezeket a feladatokat minél hatékonyabban elvégeznünk?”.
Ne azonnal várjuk hatását, ha van vállalati stratégiánk, hanem abban kell jónak lennünk, ahogy ezt leírjuk és minden kollégával ismertetjük és megértetjük, sőt velük együtt határozzuk meg, hisz így tudunk csapatban erősek lenni. Tehát legyen vállalati stratégiánk, melynek összeállításához kérjünk külső segítséget az ActionCOACH szakértői csapatától!
Ha a téma érdekes számodra, keress további olvasnivalókat a blogok között, hallgass minket podcast csatornánkon vagy a vagy látogass el a következő 6LÉPÉS webináriumunkra!
