Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk időpontjától hazánkban is alkalmazni kell az uniós szabályokat, illetve a nem szabályozott területekre vonatkozó jogi szabályozásunknak összhangban kell len­nie az unió mindenkori jogrendszerével. Ennek következtében szükségessé vált a kkv-k besorolásával kapcsolatos jogszabályi kategóriák, értékhatárok és egyes kapcsolódó fogalmak harmonizációja is.

A vállalkozások kkv kategóriába történő besorolását tehát a Kk. tv.-ben foglaltak alapján kell elvégezni.

A méret szerinti besoroláshoz a vállalkozásra vonatkozó három – a vállalkozás beszámolójában található – gazdasági mutató szükséges, melyekre vonatkozóan a Kk. tv. a 3. §-ában felső korlátot határoz meg a következőképpen.

A kkv besorolás kategóriába az a vállalkozás tartozik, melynek

  • Az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és
  • Az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A kkv besoroláson belül a Kk. tv. megkülönbözteti a kis- illetve a mikrovállalkozási méretet is.

Kisvállalkozás az a vállalkozás, melyre a következő mutató értékek teljesülnek:

  • Összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és
  • Éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Mikrovállalkozásnak pedig az a vállalkozás minősül, melynek

  • Összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és
  • Éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

De kik is tartoznak a kkv-k besorolás körébe?

Ahhoz, hogy egy társaság kkv besorolást nyerjen valamelyik kategóriába, a fent említett három gazdasági mutató közül csak kettőnek kell megfelelnie. A foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltételnek mindenképp teljesülnie kell, azonban – tekintettel arra, hogy a feltétel vagylagos – az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium közül elegendő, ha csak az egyiket teljesíti a vállalkozás.

Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a vállalkozás üzleti évének lezárásakor (naptári éves adózó esetén december 31-én) érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

A Kk. tv. meghatározza, hogy a besoroláskor vizsgálandó mutatókat milyen dokumentumok alapján kell elvégezni. A Kk. tv. 5. §-ában található rendelkezés szerint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Szt.) hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az összes foglalkoztatotti létszám, a nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg adatokat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló alapján kell megállapítani.

Kis- és közepes vállalkozások besorolása

KKV BESOROLÁS

Újonnan alapított vállalkozások – melyek még nem rendelkeznek megelőző évi beszámolóval – esetében a besorolást a tárgyévre vonatkozóan elkészített üzleti terv alapján kell elvégezni. Tekintve, hogy az üzleti terv nem tartalmaz mérlegfőösszeget, ezért a besorolásnál a nettó árbevétel és a foglalkoztatotti létszám adatait kell számba venni. Az üzleti tervben található adatok tekintetében nem kell az évesítést elvégezni.

Az új vállalkozásokkal azonosan kell eljárni a besorolás során minden olyan esetben, amikor a vállalkozás a besorolásra előírt napon még nem rendelkezik elfogadott beszámolóval. Így kell eljárnia a jogelőd nélkül létesített, új vállalkozásokon kívül az átalakulással létrejött jogutódnak is, kivéve a beolvadással formájában történő átalakulás esetén az átvevőnek, kiválással történő átalakulás esetén a fennmaradó vállalkozásnak, ha már rendelkezik korábbi beszámolóval.

Kik is tartoznak ezen kkv besorolás alapján az Action Coach potenciális üzleti partnerei körébe?

Mindazok vállalkozások tulajdonosai és döntéshozó vezetői, akik megfelelnek ezen előírásoknak, elkötelezettek arra, hogy tulajdonukban, vezetésükkel olyan üzleti potenciált szabadítsanak fel, mellyel egy további fejlődési szintre juttassák társaságukat.

ÜZLETI MRI

Ajánlat: “Egy cég esetében az egyik legfontosabb jellemző a vállalkozás működésének hatékonysága. Kevesen tudják, de egy vállalkozásnak ugyanúgy van “egészségi állapota”, mint nekünk, embereknek, természetesen hozzánk hasonlóan fel is lehet mérni azt. A vizsgálat célja is ugyanaz: átfogó képet kapni a vállalkozás állapotáról. Ennek eszköze az úgynevezett feltáró beszélgetés, amely az egyik leginkább keresett ActionCOACH szolgáltatás.

Az üzleti coach vezetésével – egy jellemzően 2-3 órás beszélgetés során – feltérképezésre kerül a teljes vállalkozás. Hogyan működik, melyek a legfontosabb erősségei, miben van versenyelőnye a piacon működő vetélytársakhoz képest és melyek a fejlesztendő területei. Az elkészült “diagnózis” olyan objektív képet nyújt a tulajdonos számára, amelyre bátran lehet fejlesztési stratégiát alapozni, jövőképet vizionálni.”

Várhatóan 2020-tól megváltozik a KKV besorolás feltételrendszere, ami a hazai KKV szereplők számának növekedését fogja eredményezni. A jogszabályváltozással több vállalkozás lehet uniós pályázati források és adókedvezmények jogosultja.

Jelenleg azt még nem tudni, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi mutatók és az alkalmazotti létszám megemelésével fogja növelni a KKV-k számát, vagy a besorolási kritériumok teljes újragondolásával, egy rugalmasabb, a gazdaság valós folyamataihoz jobban illeszkedő szabályozást fog kidolgozni. A cél azonban egyértelmű, a KKV-k számának növelésével, minél több cég számára elérhetővé tenni, a különböző támogatásokat és adókedvezményeket – mutat rá az Opten közleménye.

S hogy ez miért érdekes? Mint ismert, az Európai Unió támogatási rendszerében, különös tekintettel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) felhívásaira, a legtöbb támogatás kedvezményezetti köre a KKV szektor szereplőiből kerül ki. A nagyvállalatok a támogatások jelentős részéből ki vannak zárva, ezért a cégek számára egyáltalán nem mindegy, hogy melyik besorolásba kerülnek. E mellett pedig a hazai támogatások és adókedvezmények jelentős részének is e vállalkozások a címzettjei.

KKV-táblázat

Kis- és közepes vállalkozások aránya a magyar gazdaságban

Az adatok forrása: Opten

A tervezett jogszabályváltozás arányaiban Nyugat-Európában több céget fog érinteni. Ott a KKV aránya kisebb a cégstruktúrában, mint hazánkban. Magyarországon, bár valószínűleg kevesebb cég fogja elveszíteni nagyvállalati státuszát, mivel ezek a cégek számítanak a gazdaság motorjának. Nem mellékes tehát, hogy milyen források és kedvezmények nyílnak meg számukra a KKV besorolás megváltozásával.

„Magyarországon a működő cégek 99,32%-a tartozik ebbe a kategóriába, arányuk az elmúlt 4 évben enyhe csökkenést mutatott. Ezen belül az egyéni vállalkozásokat és az őstermelőket nem számítva, a hazai működő cégek 1,67%-a minősült 2016-ban közép-, 5,52%-a kis-, 92,13%-a pedig mikrovállalkozásnak. A mikrovállalkozások számára a különböző pénzügyi források megszerzése és a kedvezmények igénybevétele biztosíthatja versenyképességük fenntartását. Ez hosszú távon egy egészségesebb cégbázis kialakításához vezethet.” – írja a tervezett változtatásról beszámoló portál. Független Hírügynökség (https://fuhu.hu/valtozni-fog-kkv-besorolas/)

KKV-nak lenni: versenypálya a sikerhez

Mi, üzleti coachok az ActionCOACH-nál azonban úgy gondoljuk, hogy ennek a cégméretnek a legfontosabb értékét a tulajdonosai jelentik. Azok a vállalkozni kész nők és férfiak, akik bátrak voltak teremteni. Követni álmaikat, fontos célokat tűztek maguk elé. Képesek voltak ezeket megosztani másokkal. Termékeikkel, szolgáltatásaikkal gyakran olyan réseket betöltve a gazdaságban, ahová sohasem fog eljutni egy multi vagy egy nagyobb hazai cég. Ezzel értelmet és egzisztenciát teremtettek saját maguk és mások számára, családjaik boldogulását is szolgálva!

Ez a teremtő erő megérdemli a legmagasabb szintű támogatást. Ahogy a sportban a nagy teljesítmények mögött az edző támogatása áll, egy sikeres vállalkozás létrehozói, működtetői sem nélkülözhetik az üzleti edzők, a coachok értő gondoskodását.

Mentoring